Menü Bezárás

TURISZTIKA ÉS KULTURÁLIS ÉLET

Károlyi Kastély

A Károlyi-kastélyt 1844-ben a régebbi kastélyépület felhasználásával Károlyi György építtette, Heinrich Koch bécsi építész tervei szerint. A munkálatokban a fiatal Ybl Miklós is részt vett. A kastély egyemeletes klasszicista épület, középrizalitos, timpanonnal ellátott. A kastély oldalán emelkedik 30 méter magasságú tornya, négy sarkán 1-1 fióktornyocskával, közöttük balusztráddal. A kastély az építtető Károlyi György személye miatt nemzeti kegyhely, hiszen a gróf a reformkor egyik legnagyobb formátumú alakja volt, aki 1825-ben a reformországgyűlésen 40 000 forint felajánlásával egyik alapítója volt a Magyar Tudományos Akadémiának.

Felvétel: Borbély Ádám

Gróf Károlyi György 1877-ben bekövetkezett halála után Csurgót a másodszülött fiú, Viktor örökölte, korai halála után pedig a kastély tulajdonosa idősebbik testvére, Károlyi Gyula lett. Az ő idősebbik fia volt Károlyi Mihály, a fiatalabbik pedig Károlyi József (1884-1934), aki a jelenlegi vagyonkezelő Károlyi György nagyapja volt. A II. világháborút követően a kastélyt államosították. 1946-tól a Fővárosi Gázművek üdülőként hasznosította. 1949-ben görög gyerekek menekültotthonának jelölték ki, majd azok elköltözése után magyar állami nevelőotthonként működött 1955-től 1979-ig. A kastély sorsa azonos a magyarországi hasonló épületekével. A sok funkció- és kezelőváltás nem használt az épületnek. 1995-től a Műemlékek Állami Gondnoksága (MÁG) elkészítette az épület és környezetének állagmegóvási programját. 1997-ben a Párizsban élő Károlyi György által létrehozott Károlyi József Alapítvány és a MÁG együttműködési szerződést kötött a kastély közös felújítására és hasznosítására. Jelenleg a kastélyban működő kulturális találkozóközpont az Európai Kulturális Találkozóközpontok Hálózatának tagja www.accr.org A kulturális funkciók kiegészítésére és azok „eltartása” érdekében a kastély célja a turisztikai áramlatokba való illeszkedés a szállodai és vendéglátási részlegek segítségével. Ez a terv 1995-ben elnyerte az UNESCO Kulturális Világörökség Évtizedének emblémáját. Az alapítvány tudományos és kulturális tevékenységével egy időben a Károlyi Kastély Fejlesztő és Üzemeltető Zrt a kastély rendezését folyamatosan végzi.

(Forrás: Károlyi József Alapítvány weboldala, www.karolyi.org.hu)
www.karolyikastely.accenthotels.com

Templomok

A katolikus templom a XII. század végén épült Szent Katalin tiszteletére, majd többször átépítették. Műemléki védelem alatt áll. Tornya a homlokzat előtt emelkedik. A templom szentélye a nyolcszög három oldalával zárul. Hajója síkmennyezetes. Itt található Amerigo Tot Csurgói Madonna c. szobra. A református templom 1789-ben épült. Tornya homlokzat előtti, hajója síkmennyezetes, szentélye egyenes záródású. Műemléki védelem alatt áll. Az evangélikus templom alapkövét 1856. szeptember 25-én rakták le, és egy évvel később szentelték fel.

Fotó: Hach László

Szobrok, köztéri alkotások

„Béke királynője” Szűz Máriát ábrázoló szobor a Deák Ferenc utcában. A II. világháborús lengyel menekültek állították ajándékként 1943-ban. Felirata: „Béke királynője, könyörögj érettünk, A magyaroknak a lengyel katonák, 1943.9.12.”

Fotó: Hach László

Amerigo Tot-emlékszobor, rajta a híres szobrász idézete: „Soha nem hallgattam el, hogy csurgói parasztgyerek vagyok, ide tartozom, és azt hiszem ide fogok tartozni mindörökké.”

Fotó: Hach László

A falu főterén (Vörösmarty-tér) lévő, 2006-ban felavatott 1956-os emlékmű.

Fotó: Hach László

Gróf Károlyi Józsefnek, az iskola névadójának domborműve.

Fotó: Hach László

A kastélyparkban található turul-szobor, ami egy dór oszlop tetején áll.

Fotó: Hach László

I. világháborús emlékmű

Fotó: Hach László

Amerigo Tot Csurgói madonna című szobra a Római Katolikus templomban

Fotó: Hach László

Víztározó

Az 1971-ben létesített víztározó a falu egyik büszkesége. A Gaja-patak felduzzasztásával keletkezett; az táplálja és biztosítja a lefolyását. A többcélú (árvízcsúcs-csökkentő, ipari és ivóvíz-kivételi, vízminőség-javító hígítóvíz, mezőgazdasági) víztározó típusa: völgyzárógátas tározó. A tóban lévő halak rekordfogásokat ígérnek.  A gróf Károlyi Gyula által 1888-ban alapított Fehérvárcsurgói Vadaskert a Vadex kezelésében van, területe 1500 hektár. Nemzetközi hírű vadászhely, ide tartozik a Várhegyi erdő, valamint a Gajavölgyi tájcentrum. A park igen sokféle állat élőhelye, többek között vaddisznó, róka, muflon, gímszarvas, kétféle szikaszarvas, őz él, de nem ritka a nyest, nyuszt és a holló sem.

Felvétel: Borbély Ádám

Fehérvárcsurgó hírességei

A falu híres, nagy szülöttje a szobrászművész. Budapesten az Iparművészeti Főiskolán, majd Németországban és Párizsban tanult. 1933-ban Olaszországba menekült, az ottani művészeti életben 1937 óta szerepel. Csurgói madonna című szobra Fehérvárcsurgón, a Római Katolikus templomban áll. A művész ajándékozta szülőfalujának, ahová –ha tehette- mindig visszajárt; rokonait, családtagjait, barátait látogatta. Nekik ő Tóth Imre maradt. Egy riportjában így vallott: „A lexikonokban ma már Amerigo Totként szerepelek. De innen jövök, és ha el is mentem közületek, sosem hallgattam el, hogy csurgói parasztgyerek vagyok, s hiszem, ide tartozom, és ide is fogok tartozni mindig.” Bizonyítván, hogy a falu sem tagadta meg őt soha, az óvoda előtti kis téren levő emlékművel adózik a falu lakossága emlékének. (Fotó: Fortepan, Zoltán Szalay)

1839-ben született szegény zsellércsalád gyermekeként. Apja hihetetlen áldozatok árán tanítatta. Elvégezte az orvosegyetemet. 31 éves korában lett a Rókus Kórház vezető főorvosa. A neurológia és az elektromos kezelés egyik úttörője volt. Ő alakította 1897-ben az Országos Orvosszövetséget. A Magyar Tudományos Akadémia 1897-ben levelező tagjává választotta. Emlékét egy tábla őrzi az orvosi rendelő falán.

(1802–1877) főispán, politikus, mecénás, az MTA egyik alapítója

(1884–1934) parlamenti képviselő, Fejér vármegye főispánja

Miután a takácsmesterséget kitanulta, először Fehérvárcsurgón állt munkába.

(1785-ben született a Fejér vármegyei Csurgón, halálának pontos időpontja nem ismert, 1840-1841) reformkori gondolkodó, a Károlyi család csongrád-vásárhelyi uradalmának gazdatisztje, majd 1820-tól az összes Károlyi-birtokok igazgatója